Bővebben a szívférgességről

A szívférgesség kórokozója a Dirofilaria immitis nevű parazita fonálféreg, amely elsősorban kutyák tüdőereiben és súlyos esetekben a szívben élősködik. Magyarországon országszerte előfordul. A betegség akkor alakul ki, ha a kutyát lárvákkal fertőzött szúnyog csípi meg. A szúnyog vérszívása során a lárvák bejutnak a kutya szövetei közé, majd a szövetekben és erekben vándorolva hónapok alatt felnőtt férgekké fejlődnek. A nőstény férgek nagyobbak a hímeknél, akár 25-30 cm hosszúra nőhetnek.  A tüdő nagy ereiben és a jobb szívfélben élősködnek, gyakran okozva krónikus tüdőbetegséget és szívelégtelenséget. A szívférgesség tünetei a fertőzés súlyosságától függnek. Enyhe fertőzésnél, illetve a kezdeti stádiumban az állatok gyakran tünetmentesek. Később fáradékonyság, nehézlégzés, szívzörejek, a has megnagyobbodása a legfontosabb tünetek.

Honnan tudhatom, hogy a kutyám fertőzött?

A megbetegedés sokáig tüntemnetes, csak célzott vizsgálatokkal bizonyosodhatuk meg arról, hogy van-e baj.

Többféle módszer is elfogadott, amellyel a szívférgességet vizsgálni tudjuk. Az ún. antigéntesztekkel a kifejlett nőstény szívférgek ellen termelődött antigéneket tudjuk kimutatni. Ezt akár az állatorvosi rendelőkben gyorstesztek formájában is el lehet végezni, néhány percen belül, viszonylag megbízható eredménnyel. A teszt csak akkor pozitív, ha ivarérett (6,5 hónaposnál idősebb) nőstény szívféreg található az állatban. Létezik továbbá két fajta mikroszkópos vizsgálat, amellyel a kutyák vérében kimutathatók a mikroszkopikus lárvák (ún. mikrofiláriák). Ehhez mindössze kb. 1 ml vérre van szükség. Ezek a tesztek is csak akkor lesznek pozitívak, ha a szívférgek már több, mint 6,5 hónaposak, és legalább 1 hím és 1 nőstény található a kutyában. Emiatt feltétlenül szükséges az első szűrés után 6-7 hónappal, majd utána legalább félévente megismételni a szűrővizsgálatot. Fontos kiemelni, hogy a kutyák bőrférgességének parazitája (Dirofilaria repens) igen hasonló a szívféreghez, ezért elkülönítésük rendelői körülmények között gyakran nem egyértelmű. Ezért állatorvosa javasolhat Önnek laborvizsgálatot, amely a fertőzés egyértelmű igazolását célozza. Ez az ún. PCR vizsgálat, amellyel minden kétséget kizáróan diagnosztizálható a szívférgesség (és a bőrférgesség). Fontos azonban, hogy a szívférgesség megelőzésére használt gyógyszerek a mikrofiláriákat a vérben elpusztítják, így a mikroszkópos tesztek és a PCR vizsgálat is negatív lesz (az állat viszont lehet szívférges). Emiatt a gyógyszerek alkalmazása ELŐTT kell a teszteket elvégezni! 

Kit kell vizsgálni?

Minden 6,5 hónapos kort betöltött kutyát szükséges vizsgálni szívféreg-fertőzésre. Ezt megelőzően a teszteredmények minden tesztben negatívak lesznek, hiszen mind az antigéntesztek, mint a lárvák kimutatására alkalmas vizsgálatok csak ivarérett nőstények jelenlétében lehetnek pozitívok.

A szívférgesség megelőzésének hatékonyságát évente szükséges ellenőrizni, hiszen semmilyen védelem nem 100%-os. Ennél gyakoribb vizsgálat is szükséges lehet, amennyiben elmaradt a megelőző kezelés, esetleg szívférgességre is utaló klinikai tünetek jelentek meg. Ha a betegséget korai stádiumban sikerül diagnosztizálni, a kezelésnek kevesebb kockázata van és a kórjóslat is kedvezőbb.

 Hogyan lehet megelőzni a szívférgesség kialakulását?

A szívférgesség kialakulásának megelőzésekor a korábban beoltott lárvákat elpusztítjuk, ezáltal a kifejlett férgek kialakulását akadályozzuk meg. A szívféreg-ellenes megelőzés tehát tulajdonképpen a már beoltott lárvák elpusztítását célozza. A szívférgesség megelőzésére használt gyógyszerek kb. 7 hetes szívféreg-lárvákat képesek még elpusztítani, ezért a megelőzést 7 hetes korig el kell kezdeni. Amennyiben ezt nem tesszük meg, akkor az állat már megfertőződhet, és a későbbiekben majd tesztelni kell (6,5 hónapos kora után).

A megelőzésére használt gyógyszerek (ún. makrociklikus laktonok: szelamektin, milbemicin, moxidektin) nagyon hatékonyak, amennyiben a tulajdonosok pontosan követik az előírt protokollt. Szükséges az állat súlyának pontos nyomon követése, hogy mindig a megfelelő adagban kapja a gyógyszert. Az elérhető tabletták és spot-on készítmények biztonságosak, könnyen használhatóak, és egyéb paraziták ellen is védelmet nyújtanak. A megelőzés minden esetben biztonságosabb és olcsóbb, mint a kialakult betegség kezelése. Léteznek már hosszú hatású (6 hónapos hatású) injekciós készítmények is, amelyeket évente kétszer kell csak beadni.
A tulajdonos felelőssége és érdeke, hogy kutyáját védje a szívféreg-fertőzéstől és mindig időben alkalmazza a gyógyszert, melyet az év 12 hónapjában szükséges használni. Bár télen a szúnyogok száma csökken, de a fertőzés kockázata az egész év folyamán jelentős.

Ezek a készítmények kizárólag állatorvosi rendelvényre adhatók ki (vagy adhatók be), melynek feltétele, hogy az állatorvos megbizonyosodjon arról, hogy alkalmazásuk az adott állatra nézve biztonságos. Az egyébként ártalmatlan kezelésnek ugyanis életveszélyes mellékhatásai lehetnek, amikor a vérben keringő lárvák elpusztulnak. A rutinvizsgálat fontosságát ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni. Szigorúan tilos szívférgességre nem tesztelt állatot szívféreg-megelőzésre alkalmazható készítményekkel gyógykezelni, ez ugyanis fatális következménnyel járhat. Kivételt képeznek a 6,5 hónaposnál fiatalabb kutyák, ahol még bizonyosan nincsenek élő lárvák a vérben.

A szúnyogcsípést 100%-os biztonsággal megakadályozni sajnos nem lehet. Léteznek azonban készítmények, amelyekkel a szúnyogok távoltarthatók az állattól, így a lárvák beoltásának esélye csökken. Ezeket a készítményeket a fenti gyógyszerekkel (makrociklikus laktonok) kombinálva dupla védelmet és kimagasló hatékonyságot érhetünk el. Különösen jelentős ez, amikor súlyosan fertőzött területre (pl. mediterrán országokba) utazunk kedvencünkkel.

Hogyan kezelhető kedvencem, ha mégis megfertőződött?

Kezelés nélkül a szívférgesség tünetei súlyosbodnak, és egyéb társbetegségek léphetnek fel. Minden szívféreggel fertőzött kutyát szükséges kezelni. A kezelés sem kockázat nélküli, lehetnek súlyos mellékhatásai, mint például az elpusztult paraziták által okozott vérér- és tüdőszövet-károsodás. Ahhoz, hogy a kockázatokat pontosan felmérjük, gondos fizikális, röntgen-, ultrahang-, vér- és vizeletvizsgálat szükséges a kezelés előtt. Ha a fertőzés bebizonyosodott, az állapotfelmérés után a kezelés típusairól és azok előnyeiről, kockázatairól, mellékhatásairól részletesen tájékoztatjuk a tulajdonosokat és közösen döntünk a további lépésekről. Léteznek nagyon hatékony, gyors megoldások, illetve az ún. „slow kill”, lassú protokollok. A legtöbb esetben az első protokollt javasoljuk, de bizonyos esetekben szükség lehet a lassú protokoll alkalmazására is.